Végre a Fekete-tenger partján! Jöjjenek, a csajok, a Milói Vénusz, olcsó sör és kaja, városnézés múzeumok nélkül, kóbor kutyák hada, Bulgária színe java. Jöttünk láttunk, nyaraltunk, Black See for President!
Este fél tíz körül értünk be a buszpályaudvarra. A hőmérséklet változatlanul harminc Celsius fölött, de a tengeri szellő miatt kellemesen elviselhető. Barátaink már a vártak ránk. Ventsi utolsó stopként felvett minket a Mercédesével (stoppos ritkán ül luxus verdában, ki kell élvezni). Gyorsan lepakoltunk, dobtunk egy zuhanyt és bevetettük magunkat a forgatagba.
A Meersgartenbe vittek minket enni a srácok a Godzilla étterembe. Bátran javaslom mindenkinek! Nagyjából 5-6 €-nak megfelelő levát fizettem egy nagy tengergyümölcseivel megrakott pizzáért és egy korsó sörért. Ennyiből még sehol nem úsztam meg ilyen fejedelmi lakomát. A hét többé részén többször ettünk ott, az adagokkal nem spórolnak, és kifejezetten jó az árfekvésük. A sétány tele van ott éttermekkel, meg diszkókkal, nyugodtan végig lehet őket próbálni. Az urbán legenda szerint a döneresnél kutyahúst is ehet az ember, mert állítólag a kóbor állatokból van az áru. (Rengeteg a kóbor kutya. Oltják és címkézik őket, de a mennyiségük kriminális. Óvatosan velük, amikor csapatokba verődnek.) Az este hátralevő részében nem sokat vesződtünk, lementünk a partra néhány sör kíséretében. Később nyugovóra tértünk Ventsiék erkélyén. A szobában a melegtől képtelenség volt megmaradni, vagy aludni. Így minden nap az erkélyen aludtunk reggel hétig, amikortól is odasütött a nap, és kénytelen voltunk behúzódni az akkor már hűsnek tűnő szobába.
Megérkeztünk. Az útvonal, és a teljes vagyonom a projektre nyert ösztöndíj érkezéséig
A reggeli kilátás az erkélyről. Némi hasonlóságot mutat Európa több külvárosával
A következő napokban Krasi barátnőnk körbekalauzolt minket Várna nevezetességein. Sajnos a kikötő meg a híd kimaradt, meg a múzeumok, pedig küzdődtem értük. Majd legközelebb. A Meersgartenben nekem szocializmusból hátramaradt patrióta szobrok voltak a kedvenceim. Egyébként a bolgárokról tudni kell, hogy rettenetesen erős a nemzeti öntudatuk és büszkeségük.
Balra: Patrióta szobor
Jobbra: Martenica,a tavasz hírnöke
Henryk a Meersgartenben
A nevezetességek mentén továbbhaladva ellátogattunk a Sevastopol térre (a várnaiak kedvelt találkozóhelye), és ettünk ott a város legfinomabb fagyijából (kihagyhatatlan, isteni!). Megpróbáltam berángatni a srácokat a Természettudományi Múzeumba és a Tájházba, sikertelenül. Azért a római romokat megnéztük és megittunk némi sört az izzadságunk pótlására. Végül a katedrálisba csak bementünk. Tudni kell, hogy Európa ezen része ortodox. Érdekes volt egy teljesen más elrendezésű, berendezésű, ugyanakkor hasonlóan gazdagon díszített templomot látni, mint a katolikusok. Ezen kívül az ikonfestészet remekei számomra izgalmasak voltak. Végre élőben és nem csak tankönyvből, fekete-fehér fotókról. (Mire nem jó egy rajz tagozat?)
A Sevastopol éjjel és a tér nappali látnivalói a kóbor kutyák mellett
Tradicionális bolgár építészet
Szökőkút éjjel
A várnai békák Bombával. A kísérteties hasonlóság a dunaújvárosi békákkal csak a véletlen műve
A piac már kissé az alternatív látnivalók közé tartozik. Igazából Henrykkel volt a speciális kérésünk. Még gimnazista suhanc koromban ROHOnczi tanár úrtól tanultam egy osztálykiránduláson, hogy minden városban meg kell nézni a piacot és ott az embereket, mert az a legizgalmasabb. Úgyhogy voltunk a szuveníres és ócskás, zöldség-gyümölcs piacon, a virágpiacon és még egy piacon. Sajnos a halpiacot felújítják éppen, így az kimaradt.
Ócskapiac a Katedrális tövében
A zöldség-gyümölcspiac
Egyébként a röpke hat órás séta alatt nem volt meleg. Mindösszesen leégtem pólón keresztül (köszönjük ózonlyuk) és háromnapi borosta ült ki az arcomra egy délelőtt alatt (éljen a jó immunrendszerem).
Látogatás a Várnai Egyetemen. Hernyk első találkozása a fapados előadókkal és a balkán-wc-vel
Mert az éghajlatot és az utak állapotát csak egy típus éli túl arrafelé! Emellett Henryk újabb első élménnyel lett gazdagabb. Megtapasztalta, milyen városon belül 80 km/h-val, nyitott ajtóknál utazni, mindezt 160 HUF-nak megfelelő leváért. A jegy feleannyi, mint otthon, a szolgáltatás és a géppark megegyező!
Sörök és strandok: sörből Kameniza és Sumenzko. A két favorit számomra Bulgáriában. Strandokból a Red Bull strand, vagy a városon kicsit kívül esők. A központi rész sem rossz, mióta a szennyvízvezetéket kikötötték onnan, és bevitték jó messzire a tengerbe. Azóta lehet ott fürdeni. A lányok előszeretettel monokiniznek hajszálnyi tangákban. Ez addig rendben is van, amíg egy fiatalokkal teli szakaszon vagyunk. Ellenben a 60 éves milói Vénusz élőben, na, az sokkoló… Éjszaka, viszont a központi strandon van az élet és a meztelen fürdőzés, vagy attól délre. Északra, ahol nappal a fiatalok strandolnak, megláthatjuk Európa legnagyobb péniszkiállítását a helyi gyógyvizes medencében. Annyira nem javaslom, még lányoknak se. Amit ajánlok, nappal a topless napozós csajok a város északi részén, este a meztelenül fürdőző bulik a központban és délre.
Kilátás a Meersgartenből
Szabad napozás, szabad cicik
A néhai központi szennyvízvezeték
Strandolunk. Balról jobbra:Dasha, Ventsi, Krasi, Henryk
Pénzváltás, fontos információ: bár a bolgárok vendégszeretőek és szeretik a turistákat, pláne amikor azok sok pénzt költenek náluk (ismerős mentalitás ugye?) , azért inkább igyekezzünk bankkártyáról felvenni a pénzt, lehetőleg a saját bankunkban. A pénzváltók nem egyszer plusz 10-20%-os jutalékot számítanak fel, ami elég vaskos. Szóval ezzel csak óvatosan.
A tapasztalatokat összegezve, Várna egy kitűnő hely! Szépek a lányok, a város, a strandok. Csak ajánlani tudom mindenkinek!
Várna mellett még ellátogattunk Bulgáriában Shumenbe, egy kis iparvárosba, amely sörgyárairól és a félig felépített postaközpontról nevezetes. Meg arról, hogy ez Krasi szülővárosa. Mivel az élmények annyira szépek voltak, hogy megérdemelnek egy külön bejegyzést, így a következőkben jön Shumen!
