A sikeres koppenhágai út után, midőn bezsebeltük az elismeréseket és kihevertük a megfázást, újabb terveket kovácsoltunk. Hamar-gyorsan megnéztük párszor a Eurotrip filmet, majd a hóval és forralt borral teli tél alatt kitaláltuk, körbejárjuk Európát! Vagyis a keleti felét. Irány a Vadkelet! Ekkor vette kezdetét az igazi őrület és jött az ötlet az útikönyvre a fotókkal.
A tervezések, örömteli ötletelések és szervezések utána a következő túraútvonal maradt:
Stoppal: Budapest-Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest-Rüsze. Utána busz, vonat vagy bármi ami elvisz minket és olcsó. Az út célja az élményeken kívül, hogy a végén Krakkóban találkozzam az akkori barátnőmmel, és együtt jöjjünk el hozzánk.
Az útiterv
A szállásra maradt a couch surfing egy kellemes változata, az erasmusos cimbik felajánlották, adnak nekünk mindenütt egy hálózsáknyi padlódarabot, hogy legyen hol szunyókálnunk és másnaposkodnunk. Szállás megvan, kajára meg kéne valami pénznek nevezhető valami. Henryk nekiállt spórolni (nem Holstent, hanem Stenburgot ivott, nem vett Nutellát, és nem ment haza a nyári szünetig) én meg fogtam a fejem, hogy na ezt miből. Ekkor a Maroinn, a kapcsolattartónk és életmentőnk, a nemzetközi iroda vezetője a Hochschule Mittweidánál, behívatott magához, aláírni egy szerződést, miszerint kapok 1800 € ösztöndíjat. Mindezt azért, mert fotóztam nekik egész évben. Úgyhogy 500€-t beosztottam az útra, a többit meg odaígértem (majd odaadtam) édesanyámnak, hogy segítsem a családot.
Innentől nem volt visszaút, a hazaköltözésem után két héttel megérkezett Henryk, és belevágtunk. Az út alatt szorgalmasan naplót írtam, amit most közzé teszek, később pedig útikönyvként megjelentetem.
Addig is bemelegítésnek álljon itt egy kis koppenhágai visszatekintő (videó) valamint egy link a buli médiatámogatójánál leközölt riportokról és fotókról:
https://www.facebook.com/video/video.php?v=1178527345586
http://www.dunaujvaros.com/hirek/2010/08/vadkeleti_kalandozasok_1
Folytatás következik, bővebben, cenzúrázatlanul! Trúsztori a 2010-es Vadkeleti Kalandokról.
Pacsi
Martin